A csapadék mennyiségének változása
Az emberek ősidők óta próbálják meghatározni, milyen időjárás várható. Ennek legfőbb oka a mezőgazdasági termelés volt. Megfigyelték az évszakok váltakozását, és feljegyezték, hogy mikor milyen időjárás jellemző. Kialakultak különböző mondások és megfigyeléseken…
A Föld vízkészlete: 1,46 × 10¹⁸ tonna
Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a vízkészletek helyzetére, különösen az ivóvíz és az édesvíz kérdésére. Az utóbbi évtizedekben felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek veszélyeztetik a könnyen hozzáférhető édesvízkészleteket. A…
A hőségnapokról
Meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy hazánkban is egyre gyakrabban hallhatjuk a hőségnap és a hőhullám kifejezéseket. Az elmúlt időszakban már volt erre többször is példa. Mikor beszélünk hőségnapokról? Akkor, amikor a hőmérséklet 30 Celsius-fok fölé…
Mit nevezünk sivatagnak?
Nemcsak a homokkal borított területeket nevezzük sivatagnak. Sivatagnak tekintjük azokat a térségeket, ahol a vízháztartás tartósan veszteséges, és az éves csapadékmennyiség nem éri el a 150 mm-t.
A sivatagok…
Valóban biztonságban van Magyarország?
Sokan úgy gondolják, hogy Magyarországon nincsenek földrengések, hiszen ritkán hallunk nagyobb pusztításról. A valóság azonban ennél árnyaltabb: hazánk földtani szempontból mérsékelten aktív területnek számít, és évente több kisebb rengést is regisztrálnak a…
Mi kell egy nagy vihar kialakulásához?
A legtöbb erős viharhoz négy fő összetevő szükséges:
Nedvesség
Vízpára a légkörben (ez az „üzemanyag”)
Párás, meleg levegő a felszín közelében
Labilis légkör
A meleg levegő könnyebb → felemelkedik
A magasban…
Tavaink állapota
Sajnos egyre több hír jelenik meg arról, hogy fogy a víz. Ez a jelenség a tavainkat sem kíméli. Magyarország tavai egyre látványosabban reagálnak a melegedő éghajlatra és a tartós csapadékhiányra. A kérdés már nem az, hogy változik-e a táj, hanem az, milyen gyorsan.
Balaton
A…