Erdőtüzek

• A klímaváltozás következtében – magasabb átlaghőmérséklet, hosszabb száraz időszakok, gyakrabban előforduló hőhullámok – növekszik a tűz-, erdőtűz- és vegetációtűz-kockázat.

• Magyarországon az erdőtüzek ugyan nem érik el a mediterrán vagy boreális régiók intenzitását, de az elmúlt évtizedekben növekedtek mind a gyakoriságuk, mind a potenciális veszélyük.

• Fontos tényező: nem elsősorban természetes keletkezésű tüzekről van szó — hazánkban az erdőtüzek kb. 99 %-a emberi mulasztás vagy gondatlanság miatt alakul ki.

 Főbb adatok

• A világban 2024-ben rekord mértékű erdőterület veszett el tüzek miatt: a térképezés szerint legalább 13,5 millió hektár erdőterület pusztult el tűzzel.

• A trópusi elsődleges erdőknél (azaz olyan erdők, amelyek korábban nagyrészt érintetlenek voltak) 2024-ben mintegy 6,7 millió hektár veszett el – ez majdnem kétszerese volt a 2023-as adatnak.

• Tűz vált az elsődleges okká a trópusi erdőveszteségnél: 2024-ben a tüzek adták az erdőveszteség közel 50 %-át a trópusokon.

• A boreális erdők (pl. Kanada, Oroszország) is kiemelt térség: az elmúlt években az erdőtüzek okozta faállomány-veszteség e területeken jelentősen nőtt.

• A Food and Agriculture Organization (FAO) jelentése szerint: „világszerte az erdők és fák egyre sérülékenyebbek a vadon­tüzek és kártevők miatt” — azaz nem csak a tüzek, hanem az azokhoz kapcsolódó más kockázatok is nőnek.

Mi áll a háttérben?

• A klímaváltozás hatására gyakrabban, intenzívebben fordulnak elő olyan meteorológiai feltételek, amelyek tűzveszélyesek: magas hőmérséklet, hosszabb száraz időszakok, alacsonyabb talaj- és növénynedvesség. (Pl. „hőhullámok 5× valószínűbbek ma, mint 150 évvel ezelőtt.”)

• A tűz – klíma visszacsatolás: amikor erdők égnek, nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, ami tovább erősítheti a klímaváltozást, és ez fokozhatja a jövőbeni tűzkockázatot is.

• Az emberi tevékenységek (erdőirtás, mezőgazdasági égetések, illetve erdőgazdálkodás hiányosságai) hozzájárulnak ahhoz, hogy a tüzek gyakoribbá és nagyobb területűvé váljanak, különösen trópusi régiókban.

• Egyes ökoszisztémák – különösen azok, melyek korábban ritkán égtek – most fokozottan veszélyeztettek (pl. trópusi esőerdők, ahol eddig a nedves klíma miatt ritkán fordult elő tűz).

Kockázatok, következmények

• A nagyobb erdőtüzek nemcsak erdőterület-veszteséget jelentenek, hanem: biodiverzitás csökkenését, talajromlást, vízháztartás romlását, légszennyezést, valamint komoly klíma- és közegészségügyi hatásokat.

• A boreális erdők különösen kritikusak: nagy mennyiségű szén van bennük megkötve, és ha ezekből jelentős tűz által kiesik, könnyen átalakulhatnak olyan erdővé, amely már nem „szénnyelőt”, hanem „szénforrást” jelentenek.

• Az, hogy 2024-ben a tüzek lettek a trópusi erdőveszteség vezető oka, rávilágít arra, hogy az erdőtüzek már nem „csak” kockázat, hanem a világ erdőállományának jelentős veszélyforrása.

• Az emberi közösségek, különösen azok, amelyek erdők közelében élnek, fokozottan kitettek a tűzzel járó hatásoknak (evakuálás, légszennyezés, veszteségek).

Összegzés

Globálisan az erdőtüzek növekvő mértékben játszanak szerepet az erdőveszteségben, és komoly kapcsolódás van a klímaváltozás és a tűzveszély növekedése között. A tendencia aggasztó, különösen mivel olyan erdőtípusokat is érint, amelyek korábban relatíve védettek voltak.

Globális helyzetkép

Az utóbbi évtizedekben a világ számos részén gyakrabban és intenzívebben fordulnak elő erdőtüzek. Különösen érintettek:

• Észak-Amerika (Kalifornia, Kanada),

• Dél-Európa (Spanyolország, Görögország, Olaszország),

• Ausztrália (pl. a 2019–2020-as „Black Summer”),

• Szibéria és más északi területek (boreális erdők),

• Amazonas (erdőirtás és szárazság miatt).

A tűz gyakorisága és kiterjedése több régióban többszörösére nőtt az 1980-as évekhez képest.

Miért növekszik az erdőtüzek száma és intenzitása?

1. Klímaváltozás:

• A hőmérséklet globális emelkedése kiszárítja a talajt és a növényzetet.

• A hosszabb aszályos időszakok ideális feltételeket teremtenek a tűz terjedéséhez.

• A melegebb telek miatt kevesebb hó halmozódik fel, ami gyorsabb tavaszi kiszáradást eredményez.

2. Emberi tevékenység:

• A tüzek 80–90%-át emberi eredetű gyújtóforrás okozza (szándékos égetés, gondatlanság, villamos vezetékek, stb.).

• Erdőirtás és mezőgazdasági égetés főleg Dél-Amerikában és Afrikában növeli a kockázatot.

3. Ökoszisztémák változása:

• Sok helyen a természetes tűzritmus felborult (például a túlzott tűzoltás miatt), ami növényi biomassza-felhalmozódáshoz vezet, és ez „üzemanyagot” ad a nagy tüzeknek.

Kapcsolat a klímaváltozással

Az erdőtüzek nemcsak következményei, hanem okozói is a klímaváltozásnak:

• A tűz során szén-dioxid, metán és aeroszolok jutnak a légkörbe.

• A globális erdőtüzek évente 5–8 milliárd tonna CO₂-t bocsátanak ki – ez a teljes emberi kibocsátás kb. 15–20%-a.

• A leégett erdők évtizedekig nem tudnak újra szénelnyelőként működni.

Ökológiai és társadalmi hatások

• Biodiverzitás csökkenése, élőhelyek pusztulása.

• Légszennyezés (PM2.5, füst, korom), ami emberi egészségre is súlyosan hat.

• Gazdasági károk: évente több tízmilliárd dollár.

• Lakosság kitelepítése, pszichés és szociális hatások.

Magyarországi adatok, tendenciák

• Az oldal „European Forest Fire Information System (EFFIS)” adatai szerint 2023-ban Magyarországon 675 erdőtűz történt, és 911 hektár erdőterület égett le.

• Egy másik forrás szerint: már az elmúlt 12 évben is legalább évi kb. 2 600 vadon-, vegetációs tűz fordult elő Magyarországon.

• Az adatokból:

• 2012-ben például kb. 21 581 tűzesetet regisztráltak, azok közül kb. 2 657 erdőtűz, kb. 13 977 hektár területet érintettek.

• 2022-ben: a tűzesetek száma („vadon-tüzek”, nem csak erdő) kb. 5 600 volt, kb. 11 500 ha károsult terület.

• A „felszíni tüzek” (avart, aljnövényzet) a leggyakoribb formák hazánkban; koronatűz (azaz erdő lombkoronájának égése) ritkább, de nagyobb problémát jelent, ha előfordul.

• A tavaszi és nyári időszak különösen veszélyes: száraz talaj, alacsony páratartalom, szél mind növeli a tűzveszélyt.

Kapcsolódás a klímaváltozáshoz

• A hőmérséklet emelkedése és csapadékhiányosabb időszakok növelik a vegetáció tűzveszélyességét. Magyarországon is legalább részben ezért számítanak arra, hogy a jövőben gyakrabban fordulhatnak elő tűzveszélyes napok.

• A „FIRELIFE” program keretében megállapították: Magyarországon az erdőtüzek mérete akár 10-szeresére is nőtt az elmúlt évtizedben intenzívebb viszonyok között.

• Így az éghajlati-meteorológiai tényezők, egyre nagyobb szerepet játszanak.

Fontos következtetések, kockázatok

• Bár Magyarországon jelenleg a tüzek jellemzően kisebb területeket érintenek (pl. 1-10 ha közötti tüzek sokasága) –– növekszik annak a kockázata, hogy nagyobb, nehezebben kezelhető tüzek alakulnak ki.

• Az erdő- és vegetációtüzeknek nem csak az erdőállományra van hatásuk: természetvédelem, biodiverzitás, talajerózió, légszennyezés, illetve szén-megkötés szempontjából is jelentős következményei vannak.

• Megelőzés és felkészülés kulcsfontosságú: mivel az emberi figyelmetlenség aránya nagyon magas (kb. 99 %) hazánkban, a megelőzés különösen hatékony lehet.

• A klímaváltozás fényében a tűzveszélyes periódusok hosszabbodhatnak, és a korábban kevésbé veszélyeztetett időpontok is jelenthetnek majd tüzet (pl. tavasz vége, kora ősz).

Statisztikák

• Az egyik kutatás szerint hazánkban évente – átlagosan több mint 8 000 vegetációs / erdőtűz-eset fordul elő.

• Ugyanakkor az „igazi” erdőtüzeknek (az erdőállományt is érintő) az esetszáma kb. 1 300 / év, és az érintett leégett terület nagysága átlagosan több mint 5 000 ha/év.

• Példaként: az év 2016-os évben vizsgálva: 324 db felszíni tűz történt tavasszal (ami kb. 73%) és összesen kb. 758 ha terület égett le.

• A veszélyeztetettségi vizsgálat szerint hazánk nagy része kismértékben tűzveszélyesnek van besorolva.

Okok és jellemzők

• A magyarországi erdőtüzek döntő többsége emberi tevékenység – elsősorban gondatlanság – miatt keletkezik (például tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk, szabadtéri tűz nem megfelelő oltása).

• Időjárási tényezők: a tavaszi hőmérséklet-emelkedés, száraz és szeles időjárás, valamint a nyári aszály mind kedveznek a tűz kialakulásának.

• A természetes (önmagában keletkező) erdőtűz aránya alacsony: például a dokumentációk szerint ~0,8 %-ban természetes eredetű, kb. 1,9 % szándékos gyújtogatás miatt, és 97% gondatlanság következtében.

Veszélyeztetettség és trendek

• Általánosságban Magyarország erdői kisebb mértékben veszélyeztetettek, mint például olyan országok, amelyeknek boreális vagy mediterrán erdőállománya van.

• Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a klímaváltozás miatt a tűzveszélyes napok száma várhatóan nőni fog.

• Például a „tűzveszélyes időszakok hossza” emelkedik, valamint a hőmérsékleti értékek is — ami növeli a kialakulás és terjedés kockázatát.

Következtetések és megelőzés

• Bár hazánkban az erdőtüzek nem olyan nagy kiterjedésűek, mint egyes más országokban, nem lehet elhanyagolni a problémát — különösen figyelembe véve az éghajlatváltozás hatásait.

• Fontos a megelőzés: például szabadtéri tűzgyújtás szabályozása, lakossági tudatosság növelése, erdőgazdálkodás és tűzvédelmi infrastruktúra fejlesztése.

• Az erdők klíma-alkalmazkodása mellett az erdőtűz-megelőzés is stratégiai jelentőségű részét képezi a fenntartható környezet- és klímapolitikának.